Magát szakavatottnak vélő borkedvelő közönség kóstolóasztalhoz tódul és cseveg a borról. Szeretem, nem szeretem? Tetszik, nem tetszik? Ez a kérdés. És röpködnek a szakszavak: sav, tannin, egyensúly, extrakt. Megy a pózoló villogás. Aztán van a sokat kóstolt, kiiskolázott társaság, mely lögyböl, szagol, kóstol, köp, és pontozással megítél. Dönt - a bor sorsáról. Akár a színházi kritikus. A színészek hónapokig készülnek a premierre. Magolnak, gyakorolnak, izgulnak. A bemutatót követően a színikritikus pedig megírja az elmarasztalást. Mindkét szakma eljátssza, hogy élet-halál ura.
Az alkotó meg azt kívánja, mennétek el inkább kapálni! Hosszú órákat, napokat görnyedni a kapanyélen. Ám, a szőlőkapálás a bor születésének csupán az egyik fázisa, viszont nem mindegy, hogy miként csinálja az ember! Mert a hozzáállás is fontos, no és a technika. Meg a funkció.
Mert ez nem csupán egyszerű földmozgatás!
Hanem? A cél a lokális víz elnyeletés egyrészt, hogy a csapadék ne okozzon eróziót. Ehhez nagy, laza, szemcsés felszín szükséges. Régen, a bakművelés idején tányér ölelte körül a szőlőt. Ezek a tányérok a meredek hegyoldalon összeértek, mikro teraszokat alkotva és elnyelték a vizet. Télen a tányért megfordították és fedést csináltak belőle. Mindezt a célszerszámmal, a kapával. Izzadtságos aprólékossággal.
Nem kevésbé fontos célja még a kapálásnak a gyom természetes úton történő eltávolítása, de gyökerestül. A gyomirtó kezd szitokszóvá válni, úgyhogy marad helyette lustaság fennforgása esetén a fűkasza. Ám, ez a megoldás maradandó sérülést okoz a tőke nyakán, leszedi a kérget. No és a gyökérzet is bennmarad a földben.
Tehát, hogy lehet eltávolítani a szőlőtőke körül tartósan a gyomot? Kapálással, de a közvetlen közelében csak kihúzni szabad. Mert a kapa is komoly sérülést okozhat a növénynek!
Kapa
Tehát kapálsz szépen sorban, de a tövéhez érve megállítod a kézi szerszámot, rátámaszkodsz, majd derekad és térdeid meghajtva, megragadod és kihúzod a gyomot. Ha a kapa öt-nyolc centiméter mélyen megdolgozta a talajt, akkor a gyom könnyedén kifordul és elszárad. Figyelem! Eső esetén visszanőhet, ha gyökere vizet kap. Tehát a jó eredményhez sok-sok energia kell és odafigyelés.
A kapálás célja még az oxigén ellátás biztosítása, no de nem határtalan mennyiségben. Tokaj-hegyalja kötött talaján, száraz időben, könnyen egy centiméter széles repedések is keletkezhetnek. Ami a mélyben több tíz négyzetméter kiterjedésűvé is terebélyesedhet és ez óriási párolgás veszélyt jelent. Ráadásul a kötött talajban az agyag magához ragaszt mindent, így a gyökeret is, amit akár el is szakíthat.
Mindezekért kell szorgosan művelni a felszínt a kapával, hogy létrejöhessen az ideális laza, szemcsés, gyomtól mentes felszín. A borszakértői képzést pedig megtoldanám két napos kapálási gyakorlattal. Szeretem, nem szeretem? Kétszer is meggondolom a választ. A bornak is más íze lesz.
Aki a kapálás mikéntjébe a szerzőt beavatta, nem más, mint Szepsy István junior
Tallián Hedvig, aki töredelmesen bevallja,
hogy még nem kapált, de már szólt le minőségi bort
