HTML

Leírás

...ahol a magyar borreneszánsz világraszóló borai születnek.

Bejegyzések

Friss topikok

  • tommybravo: Kár, hogy nem a "greatest European wine", mert azt, ugye importálni kell hazánkba. (2017.02.03. 11:21) NEMZETI ÜGY
  • rezedam: Az ikon megvalósult, az ikon életre kelt. Most már csak arra vagyok kíváncsi, hogy mivel jönnek elő a kákán is csomót keresők. Persze a rosszindulat valótlanságok állítására is képes... Kiállunk és ... (2016.05.01. 22:48) A MÉRFÖLDKŐ – SZEPSY 100
  • farkas istvan: Nagy mázli ha valaki ebben a kőrben otthonosan mozog, hiszen aki JÓ bort szereti rossz Ember nem lehet.JÓ ha a Magyar bor vissza kapja a megérdemelt elismerést és egyre többen vannak akik ezt komol... (2015.11.03. 11:18) MIT TÖLTÜNK A FURMINTOS POHÁRBA?
  • pcomment: ok (2015.06.28. 06:39) A FIÚ, AKIT SZEPSY ISTVÁNNAK HÍVNAK
  • Bióka: Szeretném ezt a könyvet megvásárolni. Hol lehet? (2014.12.11. 08:38) DŰLŐN INNEN ÉS TÚL

Címkék

1413 (1) 1811 (1) 2008 Szepsy Szent Tamás Furmint (1) 99 pont (1) Alexandre de Lur Saluces (1) Alkonyi László (2) állattenyésztés (1) Alois Kracher (1) Anyukám mondta (1) Árverés (1) árverés (1) Asztalos Zoltán (1) aszú (14) aszú szabályzat (1) AXA Millésimes (1) A bor ura (1) A szeretet mint tőke (2) Balassa István (7) Balla Enikő (1) Barta Károly (1) Betsek (5) Birsalmás (1) Bodnár Sándor (1) bor (1) Borbarát Vendégház (1) botrytis (2) Botrytis Forum (1) Budaházy Pince (1) búr kecske (1) Cs. Kovács Ilolna (1) csalán (1) Decanter (1) Demeter Zoltán (1) Disznókő (1) Dlusztus Imre (1) Dongó Szamorodni (1) dr.Mészáros Gabriella (1) dr. Farkas Géza (1) dr. Mészáros Gabriella (1) Dudás Szabolcs (1) Duna Televízió (1) Egon Müller (1) Egri csillagok (1) Ekler Dezső (1) Első Mádi Borház (2) Erdőbénye (1) Eszencia (3) Feke Pál (1) fine dining (1) Forczek Ákos (3) furmint (19) furmintnap (1) Furmint Február (1) furmint pohár (1) Furmint Ünnep (3) Gárdonyi (1) Gincsai Tamás (2) Gizella Pince (1) Gusteau (2) Gusteau Kulináris Élményműhely (2) gyógyfű (1) gyógynövény (1) gyomirtás (1) Halley üstökös (1) Hangács (1) hárslevelű (1) hatóanyag tartalom (1) Holdvölgy Pincészet (2) Homonna Attila (2) Hornyák László (1) Horváth Gábor (1) Horváth Gábor séf (2) ifj.Szepsy István (3) ifj. Szepsy István (6) ifj Szepsy István (8) integráció (1) Isa Bal (1) Istvan Szepsy junior (1) Jancis Robinson MW (2) Jásdi István (1) Kácsárd (1) kapálás (2) Kató András (1) kecskehús (1) kecskesajt (1) kékfrankos (1) Király (3) Koroknay Dániel Általános Iskola (1) kötött talaj (1) Kővágó (1) Lajosok (1) Lapis (1) Lenkey Géza (3) Leskó István (1) Mád (36) Mádi album (1) Mádi Furmint Ünnep (2) Mádi Kör (7) Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesület (1) mádi sajt (1) Mád bor (2) Mád Furmint (2) Mád Furmint 2011 (1) magyar parlagi (1) Mészáros László (1) Michael Brodabent (1) Moric Weingut (1) Nagy Tokaji Borárverés (2) Napudvar (1) nemes penész (1) nemzeti ügy (1) Nicolas Godebsky (2) Novák Lajos (1) Nyírjes (1) Nyúlászó (3) Nyúlászó 58 (1) oktatás (1) Ők 23-an Az Év Bortermelői Magyarországon (1) Paloznak (1) Pannon Bormíves Céh (1) Pannon Bormustra (1) Percze (2) Piskolti Berndett (1) portréfilm (1) Prestige Award (1) Rohály Gábor (1) Roland Velich (1) Sárga Borház Étterem (1) Stephen Brook (1) szamorodni (2) száraz (1) Szarka Dénes (4) Szarka Pince (1) Szent Benedek Pincészet (1) Szent Orbán (2) Szent Tamás (13) Szent Tamás 2008 (1) Szent Tamás Pincészet (11) Szent Tamás Szőlőbirtok (2) Szent Tamás Winery (1) Szepsy (15) Szepsy 100 (1) Szepsy 100 Úrágya 2015 (1) Szepsy aszú (1) Szepsy film (1) Szepsy István (28) Szepsy István portréja (1) Szepsy Pince (1) Szepsy Szamorodni (1) Szilágyi László (2) szintű (1) Szokolai Ákos (1) szüret (1) Tallián Hedvig (24) Tállya (1) Tar László (1) Tatárka József (3) település (1) Tim Atkin MW (1) Tokaj (15) Tokaj-Hegyalja (2) Tokaj-hegyalja (15) Tokaji Aszú (4) Tokaji aszú (2) tokaji száraz boros üveg (1) top ötven (1) Tóth Gábor (1) Úrágya (9) Úrágya 2000 (1) Urbán (2) Urbán 2011 (1) üstökös aszú (1) Villa dEste Wine Symposium (1) Vincze Zsolt (1) Vióka (1) Wine and Spirit Magazine (1) Címkefelhő

AMIKOR HUSZONÖT ÉV CSAK A KEZDET

2017.09.11. 11:05 oddbinsa

Mindent belengő kezdeti optimizmusról, sörissza franciáról, hivatali harcról, az áttörés aszújáról, 1413-ról és a felelősségről is faggattam a DISZNÓKŐ Szőlőbirtok és Pincészet igazgatóját, MÉSZÁROS LÁSZLÓT, aki gyakornokként kezdett húsz éve a pincészetnél, mely idén ünnepli fennállásának huszonötödik évfordulóját. Negyed évszázad kudarccal, sikerrel és felemás fejlődéssel átszőtt történetét olvashatják az alábbi interjúban.

Emlékszik még mitől volt más Tokaj levegője, amikor először beleszippantott, mint Körmendé, ahol született?

A kilencvenes évek első felében a keszthelyi agráregyetem diákjaiként élénken érdeklődtünk a borászatban zajló fejlemények iránt. Engem Tokaj vonzott. Tudtam, hogy komoly beruházások zajlanak, és új szelek fújnak. Diplomázás után 1995 nyarán több helyre is elküldtem az önéletrajzomat, a Disznókőhöz hívtak be. Fél napot töltöttem együtt a meghatározó emberekkel – Daniel Llose-szal, aki azóta is az AXA Millésimes technikai igazgatója, Árvay Jánossal és Dominique Arangoïts-val a borászokkal – miközben megmutatták az épülő birtokot. Tíz nap múlva már Tarcalon kerestem az albérletet.

 meszaros_christian.jpg

Mészáros László, a Disznókő igazgatója és Christian Seely, AXA Millésimes vezér

Fotó: Furmintphoto

Mezőgazdászi diplomája mellett angol és különösen francia tudása nyomós ok lehetett, hogy bekerült a csapatba.

Így van. Gyakornoki pozíciót kaptam. Megérkezésem napján egyből vittek is ki a szőlőbe, a mádi pincébe. Megkóstoltuk a 1992-es és ’93-as aszúkat, amiket - mivel nem kaptak forgalomba hozatali engedélyt - nem lehetett piacra bocsátani. Azon a hétvégén ismertem meg Jean-Michael Cazes-t, Bacsó Andrást és sok más fontos embert. Éreztem, hogy ez többről fog szólni számomra, mint egy egyszerű munka. Új világ volt ébredőben. Sűrű volt a levegő. Átsejlett a kultúra és a történelem ereje. A borvidék romos volt. Csipkerózsika álmát aludta. De mindenki tudta, hogy Tokaj nagyra hivatott, miközben szülővárosomhoz, Körmendhez képest kifejezetten szegény, elmaradott vidéknek tűnt. A franciák számára alig lehetett olyan szállást találni, ahol a szobához fürdőszoba is tartozott, néha Sárospatakig kellett ezért utazni.

Legendásak a történetek, hogy az éttermek borkínálatában pedig olyan aszúk szerepeltek, amit a nyugati vendégek kóstolás után inkább visszaküldtek és sört rendeltek.

Daniel Llose is Tokajban szerette meg a sört.

De a varázs mégsem tört meg…

Tokaj vonzereje óriási volt. Mindent belengett az optimizmus. Egyébként ma, 2017-ben Szerencs sokkal vonzóbb város, mint Körmend.

Milyen céllal hozta létre az AXA Millésimes, a francia tulajdonos a tokaji birtokot, és hogy választotta ki a területet?

Felszabadult az állami monopólium alól a föld a kilencvenes évek legelején, ennek híre eljutott Claude Bébéar-ig az AXA akkori elnökéig, aki ide járt vadászni. Hamar meglátta a befektetési lehetőséget benne, hisz több nagy francia és más borvidék borászata tartozott már akkor is a portfóliójukba. Elhozta a szakértőiket, körbe néztek és megtetszett nekik a Disznókő dűlő egységessége, fekvése, a régi épülettel a Sárga Borházzal.

Az 1993-as Disznókő Aszú az áttörés bora, vagy a felháborodásé?

Az áttörésé. Felkavarta az állóvizet rendesen. Nagy évjárat volt az 1993-as, sok és jó minőségű aszúszemmel, de kevés tapasztalattal. Kerestük az utat, hogy miként lehet természetes módon elkészíteni az aszút. Rengeteget próbálkoztunk kis tételekkel: borban áztatás, erjedő mustban áztatás? Minden csupa kérdés volt. De a borok fantasztikusak lettek! Kóstoltattuk az embereket, kértük a véleményüket. Senkit nem hagyott hidegen, amit kóstolt és két reakciót kaptunk. Az egyik: Úristen, mit tudhat Tokaj?! A másik: Hol vannak az érett jegyek? Ez nem tokaji karakter! A háborgást a régi borkombinátos gárdától kaptuk. Tiltakoztak, hogy ne lehessen tokajinak hívni. Az Országos Borminősítő Bizottságnak hiába küldtük el minősítésre forgalomba hozatal végett, négyszer dobták vissza. Végül 1997-ben került piacra. A borkombinát mély borostyán színű „érett” már nem változó borokat palackozott. Velük szemben mi, nem csak a szőlő minőségére, de arra is ügyeltünk, hogy tele legyenek a hordók, ne erjedjenek újra. Világos, gyümölcsös állapotban töltöttük le a borokat és a palackban fejlődtek tovább, fokozatosan eljutva a mély színekhez és érett teás, aszalt gyümölcsös, kenyérhéjas ízekhez. Az 1993-as aszú mindent hoz, ami egy érett, ötven éves aszúban megtalálható: kajszi, szilva, fűszerek, kávé... A minőségi szőlő, a készítési mód és a termőhely nagysága felülírta az addigi tarthatatlan „stílust”.

Lépjünk vissza az időben, 1990-ben a toulouse-i mezőgazdasági egyetemen tanult. Mit hozott onnan a francia nyelven túl?

Talán az alapokat és a szemléletet. De az igazi iskola a Disznókő volt. 1995 és 2000 között rengeteget beszélgettünk a franciákkal, Árvay Jánossal és Szívós Józseffel, aki azóta is a szőlészünk. Együtt formáltuk a birtokot. Dominique Arangoïts-nak sokat köszönhetek, minden tapasztalatot igyekezett átadni. Sokat jártunk össze eltérő hátterű emberek együtt gondolkodni a továbblépésen. Kóstoltuk egymás borait. Hétszőlő, Oremus, Szepsy, mindenki kedvesen fogadta a másikat. Igazi hőskorszak volt. Azon agyaltunk, hogy miként lehet a hatósággal elfogadtatni az új borainkat, elérni az áttörést, majd kijutni a világpiacra. Látszólag komoly sikert arattunk Bordeaux-ban a VinExpon. A Tokaj Renaissance standja volt az expo legnépszerűbb helye. Rengeteg jó visszajelzést kaptunk. Viszont frusztrált és elbátortalanított, hogy a fokozott érdeklődés nem jelent meg a kereskedelmi aktivitásban.

A kilencvenes évek második felében történtek az első száraz boros kísérleteik. De akkor még nem volt érett a helyzet a száraz borra. Kudarcként élték meg?

Az 1993-as száraz furmintunkat az év fehérborává választotta 1995-ben Angliában az Evening Standard. Úgy tűnt, hogy el tudunk adni hatvan-százezer palackkal belőle. De nem így történt. Az ausztrál chardonnay-k ekkor kerültek be az angol piacra, felszabadult az embargó alól Dél-Afrika kereskedelme, így az ő boraik is bejutottak a körforgásba. Ezek az országok angol nevekkel, érthető üzenetekkel jelentek meg a brit üzletek polcain. A nem túl vonzó Kelet-Európából egy ismeretlen fajta, szomorkás címkével nem tudott labdába rúgni ebben az élénkülő közegben. Az árról nem is beszélve. Muszáj volt felülírnunk a terveinket. Az 1996-os évjáratnál kivártunk a szürettel, ráhangolódtunk az édes bor gondolatára és a minőség fokozására. Ebben vagyunk igazán versenyképesek, erre a következtetésre jutottunk. Ráadásul, az akkor még maroknyi hazai borkedvelő réteg sem érdeklődött komolyan a szárazak iránt.  

Szamorodnijuk egy évszámról kapta a nevét. 1413, ekkor említik először a Disznókő szőlőhegyet.

Szamorodnit is 1993 óta készítünk, de hiába szerettük a bort, nem volt kelendő termék. A hatósági nehézségek miatt a cuvée nevet használták sokan a borvidéken az aszú alatti kategóriákra, és ezek a termékek el is uralták a piacot. A szamorodni név nem is csengett túl jól mivel az olcsó kategóriával kapcsolódott össze az emberek fejében. Nagy Kornél történész bukkant rá levéltári kutakodásai közben arra az 1413. július 14-én keltezett periratra, amelyből kiderül, hogy két család harcolt a területért. Ebben említik először a Disznókő nevet. Innen jött az ötlet a karakteres névadásra. Ipacs Géza pedig elkészítette a középkort finoman idéző címkét és a 2012-es Disznókő Szamorodni - ez a gyümölcsös, arányosan édes bor - már ezzel került forgalomba. Alig várjuk, hogy ugyanezzel a névvel novemberben piacra bocsáthassuk a 2015-öst.

Gyakornokként indult a karrierje a Disznókőnél és öt év elteltével kinevezték birtok igazgatónak. Ez az egyetlen munkahelye, mi tartotta itt?

Tokaj, ez a szűk kis termőhely, szakmai izgalmakat, hatalmas kulturális és történelmi múltat kínál úgy, hogy közben Ázsiától Olaszországig az egész világgal kompatibilis és versenyképes. Ez erős marasztaló erő. A föld, a szőlészet csupán kis része a világ egészének, de közben a világ minden szegletéből érdeklődnek iránta. Én pedig mindig nyitott voltam a világra. Az AXA tulajdonosainak bizalmát pedig úgy érzem mindig élveztem.

Kik a legfontosabb munkatársai az elmúlt negyed évszázadban?

Idekerülésemkor a már Disznókőnél dolgozó francia kollégákat már emlegettem. Aztán 1998-tól a jelenlegi AXA Millésimes vezér, Christian Seely lett a főnököm és együtt dolgozunk Disznókő stratégia kialakításában.  A kezdetektől itt volt Szívós József a szőlészünk. Olyan ember, akit mindenki ismer és szeret. A borászainktól Dominique Arangoïts-tól - ő 1996-98 között vezette a Disznókőt és folyamatosan adta át nekem a tapasztalatait, felkészítve a birtok vezetésére - Árvay Jánostól, Berecz Stephanie-tól egyaránt sokat tanultam. Sokat kóstoltunk együtt és bár elváltak útjaink, mindenkivel tartjuk a kapcsolatot. Tavaly év végéig Kovács Zoltán volt a főborászunk, ő is sokat tett a Disznókőért. Filep Gergő egy fiatal, új kolléga, jó érzéke van a szakmához, meggyőző a munkája. Posta Ildi a pincemunka és adminisztrációs háttér vitelében nélkülözhetetlen személy. Az anyacégünk ugyan sokat segít az értékesítésben, de mióta Hanyecz Andrea az exportot és Lesti Zoltán a belföldi kapcsolatokat gondozza, azóta az eredményeink sokat javultak.

A francia mezőgazdasági miniszter Agrárágazati Becsületrenddel tüntette ki 2007-ben. Nagyon elégedettek lehetnek a munkaadói a teljesítményével.

Jól esett az elismerés, de ettől nem vagyok több mint ami. Jó, hogy észreveszik és számon tartják az ember munkáját. Ma már más, a portfólió részét képező borászatok kóstolásain és házasítási munkáiban is részt veszek. Része vagyok és egyre inkább része leszek a nemzetközi csapatnak. Ez előrelépés a karrieremben, de a Disznókőnél megmaradok, mint vezető.

Borvidéki viszonylatban a nagybirtokok közé tartozik a Disznókő, komoly külföldi tőkeerővel. Azon túl, hogy a borkultúráért dolgoznak és munkát biztosítanak harminc embernek, milyen extra felelősségvállalási megnyilvánulásokat tesznek? Ez különösen szükségszerű kérdés, mivel a borvidéken nagy a szegénység, a nyomor pedig nincs messzebb néhány kilométernél.

A helyi társadalmi kezdeményezésekben igyekszünk részt venni. Most október 8-án ötödik alkalommal rendezzük meg a Disznókő nemzetközi terepfutóversenyt a szőlőben. De talán a legfőbb hozzájárulásunk az, hogy a Sárga Borház körül minden hónap második vasárnapján helyi kézműves piacnak biztosítunk helyszínt már több éve. Ez jó személyes kapcsolatok építésére, és klasszikus ismeret és információ áramoltató funkciója van.

A Sárga Borház Étterem „stratégiai” helynek tűnik, mindig lehet ismerőssel találkozni itt…

Ez adottság, de a köszönet Zarándy Vilmosnak és Jutkának jár, akik jó konyhát visznek. De azért is népszerű a hely, mert ha véletlenül egyedül mész be, akkor is szóval tartanak, kedvesek hozzád. De a borvidék tágabb környezetére és helyzetére vonatkozóan és a kérdés mélységét illetően a válaszom összetett. Komoly kérdés a demográfia. Csökken a lakosság lélekszáma, és elöregszik. Valóban nagy a szegénység. A kilátástalan helyzetű családok esetében fontos lenne, hogy a gyerekeik a szőlőben, a pincében értelmes munkára találjanak és a jövőjüket itt képzeljék el. Ehhez oktatásra is szükség lenne. Az elvándoroltakat vissza kellene csábítani, de elsősorban a népességfogyást kéne megállítani. A 1990-es években sokkal nagyobb volt itt az élet. Nincs társadalmi kohézió. A polgári légkörről és szalonokról csak álom szintjén lehet gondolkodni. Mád az egyetlen, ahol a szőlő látványa megnyerő és látszik a fejlődés egyéb vonatkozásban is, a többi település erősen le van maradva.

A „Sárga” szomszédságában áll - a Disznókő birtoknak és a borvidéknek is ikonikus épületévé vált – traktorgarázs, mely Ekler Dezső munkája. Ez az épület harmónia, esztétikum és funkció szerelme. Ha felülről nézzük olyan, mint egy ölelés. Sőt, e traktorgarázs „másodállásban” koncertteremként funkcionál.

Valóban voltak már itt Carmen és Rigoletto előadások és elfér két-háromszáz főnyi közönség. De alapvetően traktorgarázs. A tulajdonosok komoly építészt kerestek és először Makovecz Imrét ajánlották, de megsúgták nekik, hogy nehéz ember. Végül a Makovecz tanítvány, Ekler Dezső lett a befutó. Még Bordeauxba is elvitték, hogy közelebb kerüljön a borászat épített világához. Emlékszem a kivitelezés idejére, a rajzaira, amiből végül megszületett a traktorgarázs. Élmény volt vele beszélgetni, beavatott bennünket a folyamatokba. A birtok egységesülésével a technológiai sor minden része bekerült Mezőzomborra. Ondról a feldolgozót hoztuk át, Mádon pedig felszámoltuk a pincét és a hegyoldalunkba vájtunk teret a borainknak. A traktorgarázs, a „Sárga” és a filagória a sziklával, mindhárom épület összeforrt a Disznókő márkával.

 disznoko_pince_tr_garazs.jpg

Az Ekler Dezső tervezte pincészet és jobbra fenn a traktorgarázs, a borvidék ikonikus épületei

Fotó: Furmintphoto

Mit tettek hozzá a franciák Tokajhoz? 

Modern szemléletet hoztak szőlészetben, borászatban egyaránt. Ismerték a magas cukortartalommal való erjesztési technológiát. Külföldi tulajdonosként könnyebben juttatják be a borainkat a világpiacra, ismervén a piacot, a trendeket. Tőlük tanultuk, hogy mindent, ami a szőlővel, borral történik, azt le kell jegyezni. Nálunk nincs művészkedés. Amit lejegyzünk, rögzítünk, azt vissza lehet keresni, így tudunk tervezni. Christian Seely az AXA vezérigazgatója hamarosan személyesen tart nagykóstolót a cég portfóliójából. Ilyen alkalmakkor - máskor is volt már erre példa - nem csak rólunk szokott beszélni, hanem Tokaj egészéről, és ez a kis termelőknek is a javára van, ahogy a többi nagynak is. Csak egységként lehet igazán sikeres Tokaj. Persze közben hiányérzetünk is van, mert még nem tartunk ott, amire adottságaink predesztinálnának.

Huszonöt év az embernél is épp csak a kezdet.

Így van. De ma már Michelin csillagos étterem borlapja nem létezhet Tokaji Aszú nélkül.

De nem a desszertborok reneszánszát éljük.

A bortrendek mindig változnak. Ki merem jelenteni, hogy van piaca a desszertbornak. Sok a szakértő és a gyűjtő is. Persze ez szűk piac. A Disznókő borok önálló stílust képviselnek. A Tokaji Aszú értéke nem az édessége, hanem a termőtáj adottságaiból fakadó egyedülállóság a savakkal, az ásványossággal. A bordivatot követő emberek csoportjából nőnek ki a komoly fogyasztók, akik eljutnak a nagy édes borokig. Tokajt jelentős borvidékké az aszú tette, és fő termék marad, biztos vagyok benne. A világ egyik különlegességéről van szó. Ne felejtsük el, hogy a mi aszúink húsz, harminc vagy ötven év múlva is élvezhetőek lesznek. Ez remek befektetési lehetőséget jelent. A száraz bor új lehetőség, a korszellemhez igazodik. Már az illat és a gyümölcs nem elég a fogyasztóknak. Nagy a lehetőség a furmintban, mert a sokszínű termőhely hiteles tolmácsolója.

Szeretik-e a becenevüket, Malackavics?

Még nem hallottam. Egyébként rá szoktak kérdezni, hogy komoly-e, amikor számlát kérek és mondom, hogy Disznókő.

Nemrégiben koktélversenyt szerveztek a 25 éves ünnepségsorozatuk részeként. Nem szentségtörés tokajiból koktélt mixelni?

Utazásaim során látom, hogy a koktélt komolyan veszik, különösen New Yorkban. Alapanyagnak is a legjobb italokat használják a mixerek. Művészi szinten űzik az ötvözést. Érdekli őket az aszú és az eszencia is. Budapesten a Buddha Bár menedzsere Borsos Gergő imádja Tokajt. Vele és Lesti Zolival együtt született az ötlet, hogy próbáljunk meg tokaji alapú koktélt kreálni. Egyáltalán nem baj, ha bárpultokon is megjelenik az aszús palack. Jó játék, szentségtörés nélkül. Egyébként egy ízben, amikor a Lanson Champagne háztól az egykori tulajdonos unokája nálunk járt, emlegette, hogy a nagyapja a champagne-t és a tokajit együtt itta.

Kipróbálták?

Ki, de nekem nem jött be.

Szőlő- és borbirtokot venni ma presztízs. Kaptak-e vételi ajánlatot a birtokra belföldről, vagy külföldről?

Valószínűleg tudnék róla, ha történt volna megkeresés. Persze volt idő, amikor szükségünk volt tőkére, de az anyacég megadta a kért segítséget, a munkánkat ilyen módon is támogatva.

Milyen szüretnek néz elébe a birtok 2017 őszén?

Szélsőséges év volt nagy esőkkel, kánikulával, hiánytünetekkel, de mégis szépen beérett a szőlő. Kisebb a mennyiség, mint általában, a botrytis pedig még nem adott jelt magáról. Szeptember vége felé indítjuk a szüretet, és ha elérjük a megfelelő cukorfokot és megindul az aszúsodás, azzal együtt a szemválogatásnak is nekilátunk.  

Elért eredményeik alapján hogy látja a jövőt?

A birtokrekonstrukció száznégy hektár esetén lassú folyamat. Jelen pillanatban újratelepítés alatt áll a Hangács aldűlő, már most érződik, hogy innen három évtized múlva nagy borok születnek majd. A Lajosok is ígéretes. A száraz dűlőszelektált furmintokkal kísérletezünk, ezeknek is piacot kell majd találni. Legjobb területeinken a telepítések egyelőre fiatalok. A birtokrekonstrukció végeztével az egységesülés egy ismert champagne házhoz fogható nagy tokaji márkát kell eredményezzen, ezért dolgozunk. Büszkék vagyunk a huszonöt évre, de ez még csak a kezdet.

 Tallián Hedvig

Szólj hozzá!

Címkék: furmint aszú Disznókő Hangács Mészáros László Ekler Dezső 1413 AXA Millésimes Lajosok Sárga Borház Étterem

A bejegyzés trackback címe:

https://imad.blog.hu/api/trackback/id/tr1312821010

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.